Eseménydús volt a mai este is. Worf ma láthatóan jobban van; vagy a gyógynövény tett jót, vagy az, hogy mostanság csak kézből ehet, és valószínűleg rájött, hogy Janeway kapitány nem egy King Kong méretű ragadozó, aki szét akarja trancsírozni egy dekopírfűrésszel. Talán az időjárás változása is hat a legénységre, az általában sztoikus Data ugyanis ma sajtkukacot játszott, majdnem úgy, mint a South Parkban Eric Cartman, amikor zenés kísérettel előadja, hogy "sajtkukac, ízes sajtkupac, ha nem ezt tolod, gyíkarc vagy". Janeway kapitány pedig szemmel láthatólag átavanzsált pólós búvóhelyből androidliftté, ami automatikusan megjön, ha az android megszívatja magát, és beláthatatlan és magas helyre mászik, ahonnan nem tud lejönni. A kézre húzott póló látványára már tudja, hogy megjött a turbólift, mászik rá a kézre, és jelzi a fejével, melyik emeleten óhajt kiszállni. Esetleg egy csengőt is beszerelhetnénk az emeletek jelzésére. A legénység átlagos repülési magassága jelenleg a harmadik szintnél tart, gyakorlatilag fejmagasságban közlekednek a ketrec teteje és a patkánycuccokat tároló polc (raktárfedélzet) között. Úgy tűnik, a kvadráns feltérképezése nagyjából megtörtént, az asztrometriai adatokat már fejből vágják.

Vannak azonban aggasztó jelenségek. Worf, aki eddig azonnal panaszkönyvet kért, ha valaki meg akarta fogni, ma bebizonyította, hogy az Enterprise űrhajóra is befészkelte magát a bűnös korrupció. Ahogy előző postunkban láthatták, a hadnagy szemmel láthatóan különösebb erkölcsi gátlás nélkül adta fel a megszokott biztonsági protokollt egy kis májkrémért. Egyelőre nem tudni róla, a kapitány indított-e fegyelmi eljárást, a hadnagy mindenesetre nem mutatott különösebb megbánást, sőt, feltűnő nemtörődömséggel végezte szokásos klingon testgyakorlását a könyvespolcon.

Data parancsnokhelyettes pozitronikus mátrixa talán a korrupció zöld szemű szörnyének ezen megjelenését nem tudta feldolgozni, az android ugyanis jó fél órára eltűnt, de ezúttal nem a szokásos bealvós projektjén dolgozott, hanem az ágy mögött kezdett bele egy élelmiszerraktár kialakításába. A jelek szerint a parancsnokhelyettes ínséges időkre számít; az alapos helyzetelemzés talán arra a következtetésre juttatta, hogy az űrhajó elindult a romlás rettenetes lejtőjén, és csupán idő kérdése, hogy mikor veszik ki a legénységből minden erkölcsi gátlás.

Mindeközben a kapitány mosolyogva igyekszik fenntartani napi rutinját, de minden bizonnyal őt is aggasztja a korrupció feltűnése tisztjei körében. Kezdi magához ragadni az irányítást a gyakorlati dolgokban is, és egyre hosszabb időre követi tisztjeit a kiküldetésekre - talán ellenőrizési célzattal? A következő adásban kiderül.