Teázom, vazze, haggyá' má' békibe... Jééééééé, májkrém! 

Csillagidő 23080914      Captain Janeway személyes naplója

Ma szalma anyuka voltam, és mikor kezdenek el megvadulni a kicsik? Ilyenkor, természetesen. Worf biztosan megálmodta, milyen helyeket akar mindenképp lecsekkolni a mai kiküldetésen, és amit egy patkány akar, azt keresztül is viszi. Biztonsági főnökünk ellenőrzést tartott, immár a második szinten. Az asztal bejárásakor még csak rászóltam (bűnbánó lemászás, majd amikor nem néztem oda, visszaólálkodás). Öt perc múlva a másik asztalt is birtokba vette, kapitányi tekintélyemet bevetve innen is leparancsoltam. Ekkor célozta meg a székre halmozott, másfél méteres jegyzetkupac tetejét, ahol gondolatokba merülve szöszmötölni kezdett. A pillanatnyi figyelemkiesést kihasználva átfogtam a kis derekát és lepottyantottam a földre, na ezen a ponton vetette rám anyagyilkos klingon pillantását, és tüntetően nem vette el az ételt a kezemből egész este (azért később az echinaceás édes vizet (fúj) kilefetyelte a kézben tartott kanálból).

 Worf hatástalanítja a földimogyoróban rejlő taposóaknát

A ketrec igencsak kardinális kérdés egy patkány életében. A nagyméretű, készen kapható fém ketrecek nagyon praktikusak, de egyben drágák is, ezért sokan gyártanak otthon, kisebb költségvetésből home-made ketrecet. Mi is így tettünk. A ketrecgyártás nem könnyű feladat, és mivel a megtervezésnél és összerakásnál nekem is főleg külföldi weboldalak segítettek, gondoltam, megosztom a blogolvasókkal a ketrecépítés folyamatát, hátha valaki kedvet/ötletet kap saját (leendő) jószága ketrecéhez.

Az első és legfontosabb szabály: mindig figyeljünk rá, hogy csavarozásnál, szögelésnél soha ne maradjon olyan éles felület, kiálló hegy stb, amivel az állatok megsérthetik magukat!

Az itt leírt ketrec mindent összeszámolva kb 25-30 ezer Ft-ból oldható meg; pontos összeget sajnos nem tudok mondani, mivel nekünk egy csomó plusz költségünk volt a ketrecépítés során (pl. vennem kellett egy új fúrógépet, csavarozót, ilyesmit). Ez elsőre soknak tűnhet, de egy előre gyártott ilyen méretű ketrec ennél legalább egy tizessel drágább. És különben is, ha már patkány, legyen neki egyedi ketrece… Nekünk nagyon bevált ez a konstrukció, az állatok azonnal beleszerettek. Az árfekvés attól is függ, hogy mennyi alapanyag van otthon (gondolok itt faanyag mellett csavarokra, szögekre, fémpántokra, pácra, lakkra - szóval minden olyan barkácsholmira, ami esetleg szatellitként előfordulhat egy hétköznapi lakásban). Maga a bútorlap, amit a ketrechez használtam, összesen kb. 12 ezer forintba került (barkácsáruházak között lehet némi eltérés, érdemes vásárlás előtt a neten tájékozódni).

A ketrecünkhöz tehát először is szükség lesz pár bútorlapra. Ez minden nagyobb barkácsáruházban kapható, préselt lap, amit vékony műanyag bevonattal látnak el. Ez utóbbi nagyon fontos, mert így nem szívja magába a nedvességet (ergo: nem lesz büdös), és a felülete nedves ronggyal pár perc alatt tisztítható. Ezt használtam a ketrec oldalai (120x50 cm, ebből 2 db kell), teteje és alja (80x50cm, ebből is 2 db) kialakításánál, illetve ebből vannak az „emeletek”. Az "emeletek" faanyagát úgy a legegyszerűbb megoldani, ha az ember beszerez egy harmadik 80x50-es lapot, és kettéfűrészeli. (Vigyázat, baromi nehezen fűrészelhető, a kézifűrészt el lehet felejteni! Vagy szét kell vágatni az áruházban, vagy nekimenni otthon egy dekopír fűrésszel.) A lapokat csavarokkal érdemes egymáshoz rögzíteni, megerősítésként fém sarokpánt is bevethető; a polcokat közönséges fém könyvespolc-tartóval rögzítettem a helyükön. Nem árt, ha ez a tartóelem be van szerelve, mivel a bútorlapnak magának is elég nagy a súlya, és számolni kell vele, hogy a kifejlett pateszok pár kilót ehhez még hozzáadhatnak. (Ha kettéfűrészelt lapból dolgozunk, figyeljünk, hogy a polcok felrakásánál a műanyaggal bevont él legyen az állatok felé, ne a fűrészelt fele, mert az nem véd a nedvesség ellen.) A ketrec hátoldala nem bútorlap, hanem farostlemez, amin szintén van egy vékony bevonat, így nedves ruhával tisztítható (az OBI-ban szereztük be pár ezer Ft-ért, eredetileg ajtódekorációként árulták; az egyik oldala festve van). Így lett egy 120 cm magas, 80 cm széles, 50 cm mély „patkányszekrényünk”. Előnye, hogy tágas és stabil, viszont a bútorlapok súlya miatt nagyon nehéz. Tologatni lehet, de emelgetni, ide-oda rakosgatni csak akkor ajánlatos, ha a fürdőszobában a vécépapírok mögött van egy felfújható targoncánk. Egy ekkora ketrec a fancyrats.co.uk kalkulátora szerint 8 állatnak elég; nálunk hárman vették birtokba, de egyáltalán nem panaszkodnak, hogy a hotelszobák túl nagyok.

A fehér bútorlap több méretben kapható. Ezt kell majd keresned: http://www.prakti.hu/index.php?mod=termek&bc=3&cikkszam=168719. A hátlapnak szolgáló festett farostlemezt teljesen ötletszerűen vettük meg az OBI-ban; sima, egyszerű és olcsóbb farostlemezzel is helyettesíthető, de akkor valamivel impregnálni kell, hogy ne ivódjon bele a nedvesség.

A bútorlappal sajnos lehet egy olyan probléma, hogy megfelelő eszközök híján elég nehéz vágni/kifúrni, illetve a fúrások helyén a műanyag borítás már nem véd. Ezért a ketrecben lévő tárgyakat nem magukhoz a bútorlapokhoz rögzítettem, hanem a polcok szélére szereltem egy-egy kis lécet, amihez aztán hozzászögeltem/csavaroztam a mászókákat rögzítő kis kampókat. A szegélyléc azért is praktikus, mert az állatok így nem tudják véletlenül lelökni az emeleten lévő tárgyakat, illetve annak is kisebb az esélye, hogy ők maguk lepottyannak.

A ketrecet két, külön nyíló ajtóval láttam el, egy felül, egy alul. Ennek a módszernek van egy olyan hátránya, hogy nincs egy kisajtó, amin gyorsan be lehet rakni a kaját, majd angolosan távozni; ha itt kinyílik az ajtó, a pateszok jó eséllyel ki akarnak majd jönni. Nálunk ez nem gond, mert minden nap a ketrecen kívül töltenek 3-4 órát, és a kajálás is ekkor történik.

Az ajtókeret párnafából van, ezt pár száz forintért lehet venni bármelyik barkácsáruházban. Mindkét ajtó dupla keretes, a két keret között van rögzítve a rács. A rácsot elég nehéz volt beszerezni, a legtöbb helyen csak a tyúkhálónak nevezett nyolcszögletes vacak van, de az sajnos nem elég masszív, ráadásul kicsit éles is. Ezt a rácsot a Bricostore-ban vettem, 2-3000 Ft-ért kapható (sajnos csak nagy kiszerelésben, több méteres tekercsben árulják). A csípőfogóval méretre vágott rácsot igen parasztos módon, U-szöggel erősítettem az összeszerelt belső keretre, majd a belső és a külső keretet összecsavaroztam. Az ajtók előbb vizes fapáccal, majd közönséges csónaklakkal lettek kezelve. Ez utóbbi is lényeges momentum, mert a kezeletlen párnafa szivacsként szívja magába a nedvességet, és egy jelölgetős, domináns lelkületű macsó hímpatkány pár nap alatt igen erőteljes ájert képes kialakítani az ajtó környékén.

A zárnak atombiztosnak kell lennie, mivel igen értelmes állatkákkal állunk szemben, akik kellő szabadidővel és elszántsággal rendelkeznek ahhoz, hogy egy ujjlenyomat-leolvasót is megtanuljanak kijátszani. Én az ajtók lezárását egyszerű, „vécéklamninak” becézett akasztóval oldottam meg; egyik vége az ajtóba, a másik a ketrec oldalába van csavarozva (ld. a képet), így a kis dögök nem érik el a mancsukkal. Mindkét ajtó két-két ilyen akasztót kapott.

Nem kötelező, de praktikus lépés legalább a felső ajtó alá egy kis támaszt szerelni; én ezt egy kis sarokpánttal oldottam meg. Ez azért jöhet jól, mert az ajtót tartó zsanérokat néha nem sikerül tökéletesen felrakni, és az ajtó jó eséllyel lógni fog egy kicsit, ami ezzel a trükkel kompenzálható.

 Már csak a ketrec berendezése van hátra. A földszintre mindenképpen olyan alomtálcát érdemes berakni, ami egy mozdulattal kivehető, kimosható és visszatehető. A vatera.hu-n sikerült beszereznünk egy megfelelő méretű (78x48-as) műanyag alomtálcát. Ebbe jön az alom (most épp csutkaalom és széna), és természetesen a toalett. A földszintre betettünk még egy kis kartondobozból készített, két emeletes házat (a két emelet között egy kör alakú nyílás található, ahová egy faágból eszkábált „tűzoltólétrán” lehet felmászni, a pateszok imádják). A kartonház hátránya, hogy egyrészt megrágják, másrészt könnyen átveszi a szagokat (ergo egy idő után ki kell dobni), viszont olcsó és egyszerűen elkészíthető.

A földszinti berendezéshez hozzátartozik még az alsó ajtóra szerelt kis plató, amit eredetileg azért csináltam, hogy ne maradjon rés a ketrecajtó és az alomtálca széle között. Ide felmászva tudnak inni az állatok. Ezt a ketrec hátuljához használt farostlemez maradékaiból eszkábáltam össze, és postai ragasztószalaggal vontam be, hogy ne szívja be a nedvességet. Kedvelt hely, mivel innen szemmel tudják tartani a nappalit, és meleg időben kellemesen hűvös. Egyelőre még nem rágták szét…

Az első „emeletre” könnyen fel lehet ugrani a kartonház tetejéről, de a biztonság kedvéért betettem még egy spárgával betekert deszkát is mászóka gyanánt. Az első emeletre egy kis lukacsos műanyag dobozból készített házikót raktunk, ezt a Jyskben vettük (kb egy ezresért). Eredetileg olyasmi, mint egy bolti kosár, de a fülei könnyen leszedhetőek, sniccerrel vagy erősebb késsel bejáratot lehet vágni rajta, és felfordítva máris kész a ház. Tartós, könnyen tisztítható darab. Mivel jól szellőzik, a pateszok melegebb napokon főleg itt alszanak. A tetejére régi ruhákból varrt párnát raktunk, külön kialakított alvózsebbel; ez is kedvelt hely. (Textíliákból érdemes többet csinálni vagy beszerezni, hogy ha mosni kell, mindig legyen másik, ami berakható.)

Ezzel szemben a ketrec másik oldalán szintén kialakítottam egy kis kipárnázott alvóhelyet („párnás pihenő”). Ez valójában nem igazi polc, nincs benne bútorlap, mindenféle maradék faanyagból raktam össze, és egy nagyobb sarokpánttal támasztottam alá. Egy halálra ítélt kispárnát raktunk a tetejére, majd pedig a huzatot. (A huzat fontos tulajdonsága, hogy a melegítőalsókról ismert kis összehúzókával állítható, mennyire legyen feszes, így az állatok nem tudják lehúzni.)

Az első emelet felett van a mászóka-rengeteg. Ezt főleg a Népligetben, vihar után összeszedett és gondosan megmosott ágakból raktuk össze; a barkácsáruházak kertészeti részlegén kapható kötél és a közönséges spárga is jól jöhet a létrák kialakításánál, de akár fel nem használt függönykarikák is bevethetők e célra (ld. a képeket). Jól beválnak a különféle rongyokból, felvagdosott textíliákból font kötelek is. A pateszok imádnak ezeken mászni, és őrületes sebességgel képesek közlekedni a számunkra nyaktörőnek tűnő helyeken is. Arra azonban figyelni kell, hogy a létrák, mászókák legyenek minél több helyen rögzítve, mert ha az állat érzi, hogy nem eléggé stabil, nem szívesen mászik fel rá. A létrák közé érdemes betenni egy függőágyat is, ha esetleg elfáradnának a nagy mászásban… Mi a ketrec oldalára egy extra alvózsebet is feltettünk, amit Kate egy kidobásra ítélt baseball-sapkából varrt. Nagy népszerűségnek örvend még az egyik létra végénél rögzített tekercs vécépapír, amit előszeretettel használnak kuckó készítésére.

A felső emeletre nem tettünk házikót, csak egy párnát meg egy bújócsövet. Innen érhető el a ketrec nagy attrakciója, a függőház. Az ötletet a görények számára árult, méregdrága házikók adták. Merevítésként a Jyskben vett kosárka két leszedett fülét, illetve némi maradék farostlemezt használtunk; az „ablak” a műanyag kosárkából a bejárat készítése során kivágott darabjából készült. A függőház borítása farmeranyag, illetve kívül egy jobb napokat látott melegítőfelső darabjai lettek rávarrva. A lényege, hogy mosható: a padló merevítéséhez használt farostlemez egy cipzárazható részben van, vagyis kivehető, így a ház többi része mehet a mosógépbe. Belül szőrmeborítás adja a wellness-feelinget; inkább hidegebb időben húzódnak be ide. A házikó felfüggesztését rávarrt rögzítőszalagokkal oldottuk meg, amiket a ketrec plafonjába csavarozott kis kampókra lehet rákötözni. Így a házikó teteje és a plafon között pont marad annyi hely, hogy az állatok, ha kedvük tartja, tartalék függőágynak használják a tetőt.

Hozzá kell még tennünk, hogy az ehhez hasonló faketrecek legnagyobb problémája a szellőzés. Tapasztalataink szerint, ha a ketrec rendesen tisztítva van (mi naponta kiszedjük a vécéből a „termést” és kimossuk a kellemetlen szagú dolgokat, teljes alomcsere 3-5 naponta, samponos vagy mosószeres vízzel tisztítás hetente), akkor nem lehet gond a szagokkal. Arra mindenképpen számítani kell, hogy a mászókákat, függőágyat, párnákat mosni és cserélni kell; ami nem mosható, azt egy idő után ki kell dobni, és újat csinálni. Ezért, ha az emberre rátör a létracsinálhatnék, érdemes többet készíteni, mint amennyire per pillanat szükség van, hogy ha cserére kerül a sor, legyen mit betenni a régi helyére.

Ha valaki ketrecgyártásra adja a fejét, a figyelmébe ajánlom a következő oldalakat, rengeteg hasznos tippet lehet gyűjteni:

http://hordeofkingrat.atw.hu/ (Tartás – Ketreckészítési tanácsadó)

http://invitel.hu/ventana/ketrec/

http://www.dapper.com.au/cagebuild.htm (angolul)

Mekkora ketrec kell nekem? (angol nyelvű méretkalkulátor): http://www.fancy-rats.co.uk/information/guides/cagecalculator/

Csillagidő 23080913              Captain Janeway személyes naplója

Data szimatol

Worf hadnagy mosakszik füvezés után

Toalett-rendezgetés a Hídon

Még csak pár napja vannak itt, de már megvolt az első füvezés. O tempora, o mores... ezek a dögök megőrülnek a fűért, nem egyszerűen legelnek, de egyenesen kényszeredett botanikai és földtani tanulmányokat folytatnak. Nem mintha csodálkoznék. A kapitány régészeti szenvedélyének is hódolhatott füvezés közben. Mi is érdekelhetne jobban egy halandó patkányt, mint a fű? 

Talán a sör. Megvolt az első sörözés is. Igaz, ez nem volt betervezve, de a macsó klingon nem bírt magával, és mindenképpen be akarta bizonyítani, hogy a kocsmában is talpig férfi. Az echinacea immunerősítő alkoholos tinktúrát, amit a tüsszögésére kap, bezzeg kiköpi. Viszont erősödik a gyanúm, hogy Kate meg akar mérgezni; a patkányok által összenyálazott sört, cukros vizet és echinaceát, amit gondosan összeöntögettünk egy piszkos pohárba kiöntés céljából, egy szórakozott mozdulattal letette az asztalomra, én meg lazán felhajtottam... asszem jobb lesz, ha innentől figyelek.

Íme, a befüvezett legénység: